A Ripple, a BCG 2033-ra 18,9T dollárnyi tokenizált eszközpiacot vetít előre

A tokenizált pénzügyi eszközök, vagyis a valós eszközök (RWA-k) piaca 2033-ra elérheti a 18,9 billió dollárt, mivel a technológia növekedése közeledik a "fordulóponthoz" - derül ki a Boston Consulting Group (BCG) és a fizetésekre összpontosító Ripple digitális eszköz-infrastruktúra cég hétfőn közzétett közös jelentéséből.
Ez átlagosan 53%-os éves átlagos növekedési ütemet (CAGR) jelentene, ami a jelentés konzervatív, 12 billió dolláros tokenizált vagyonra vonatkozó, a következő nyolc évben megvalósuló 12 billió dolláros konzervatív forgatókönyve és az optimistább, 23,4 billió dolláros előrejelzés közötti középmezőnyben helyezkedik el.
A tokenizálás a blokklánc sínrendszerek használatának folyamata a tulajdonjog rögzítésére és az eszközök - értékpapírok, áruk, ingatlanok - mozgatására. Ez egy forró ágazat a kriptoiparban, számos globális hagyományos pénzügyi cég törekszik a tokenizációra, hogy hatékonyságnövekedést, gyorsabb és olcsóbb elszámolásokat és éjjel-nappal zajló tranzakciókat érjen el. A JPMorgan Kinexys platformja már több mint 1,5 billió dollárnyi tokenizált tranzakciót dolgozott fel, több mint 2 milliárd dolláros napi forgalommal. A BlackRock tokenizált amerikai dolláros pénzpiaci alapja (BUIDL), amelyet a Securitize tokenizáló céggel közösen bocsátottak ki, közelít a 2 milliárd dollárhoz a kezelt eszközökben, és egyre gyakrabban használják a decentralizált finanszírozásban (DeFi).
"[A] technológia készen áll, a szabályozás fejlődik, és az alapvető felhasználási esetek már a piacon vannak" - mondta a jelentésben Martijn Siebrand, az ABN AMRO digitális eszközökkel foglalkozó programvezetője. A jelentés korai sikerként emelte ki a tokenizált államkötvényeket, az amerikai állampapírokat, amelyek lehetővé teszik a vállalati pénztárkezelők számára, hogy zökkenőmentesen, közvetítők nélkül, digitális pénztárcákból tokenizált rövid lejáratú államkötvényekbe helyezzék át az üres készpénzt, valós időben és éjjel-nappal kezelve a likviditást. A magánhitel egy másik szektor, amely felhívja magára a figyelmet, megnyitva a hagyományosan átláthatatlan és illikvid piacokhoz való hozzáférést, miközben a befektetőknek egyértelműbb árazást és töredéktulajdont kínál. Hasonlóképpen termékeny talajként jelölik meg a szén-dioxid-piacokat, ahol a blokklánc-alapú nyilvántartások növelhetik a kibocsátási egységek átláthatóságát és nyomon követhetőségét.
A legfontosabb kihívások továbbra is fennállnak
A növekedés ellenére a jelentés öt fő akadályt azonosított a szélesebb körű bevezetés előtt: széttöredezett infrastruktúra, korlátozott interoperabilitás a platformok között, egyenlőtlen szabályozási fejlődés, következetlen letétkezelési keretek és az intelligens szerződések szabványosításának hiánya. A legtöbb tokenizált eszköz ma elszigetelten kerül elszámolásra, a láncon kívüli készpénzlábak korlátozzák a hatékonyságnövekedést. A tokenizált eszközök piacai nehezen tudják felszabadítani a másodlagos likviditást a közös szállítás-fizetés ellenében (DvP) szabványok nélkül.
A szabályozási egyértelműség régiónként jelentősen eltér. Svájc, az EU, Szingapúr és az Egyesült Arab Emírségek átfogó jogi kereteket dolgozott ki a tokenizált értékpapírok és infrastruktúra számára, míg az olyan nagy piacok, mint India és Kína továbbra is korlátozóak vagy meghatározatlanok. Ez az egyenlőtlen fejlődés megnehezíti a határokon átnyúló műveleteket, és arra kényszeríti a cégeket, hogy az infrastruktúrát piacról piacra szabják.
Ezen ellenszelek ellenére a korai alkalmazók gyorsan terjeszkednek. A jelentés a tokenizáció három fázisát azonosítja: az olyan ismert eszközök, mint a kötvények és alapok alacsony kockázatú átvétele; az összetett termékek, például a magánhitelek és az ingatlanok felé történő terjeszkedés; és a teljes piaci átalakulás, beleértve az olyan illikvid eszközöket, mint az infrastruktúra és a magántőke. A legtöbb cég jelenleg az első vagy a második fázisban van, a skálázhatóság pedig a szabályozás összehangolásától és az infrastruktúra érettségétől függ.
A jelentés szerint a költségek egyre kevésbé jelentenek korlátot a cégek számára. A fókuszált tokenizációs projektek ma már 2 millió dollár alatt elindíthatók, míg a végponttól végpontig tartó integrációk - amelyek a kibocsátást, a letétkezelést, a megfelelést és a kereskedést foglalják magukban - a nagy intézmények esetében akár 100 millió dollárba is kerülhetnek.
A tokenizáció jelentős megtakarításokat szabadíthat fel olyan folyamatok esetében, mint a kötvénykibocsátás, az ingatlanalapok tokenizálása és a biztosítékkezelés, ami további növekedést eredményezhet - jegyezte meg a jelentés.
Azonban az egész iparágra kiterjedő összehangolt fellépés nélkül ugyanazok a silók és széttagoltság, amelyeket a tokenizáció megszüntetni kíván, digitális formában újra megjelenhetnek - mondta a jelentésben Jorgen Ouaknine, az Euroclear globális pénzügyi piaci infrastruktúra-szolgáltató innovációs és digitális eszközökért felelős globális vezetője.
digitális készpénz, dollárbankjegy (Ryan Quintal/Unsplash, Módosította: CoinDesk)
Via: CoinDesk: Bitcoin, Ethereum, Crypto News and Price Data